Április második hetének elejére fagyveszélyre adtak ki figyelmeztetést. Harcz Endre, kertész a napokban egy részletes posztban mutatott több megoldást, hogy ne fagyjanak el a növények.
Sajnos újabb komoly fagyok várhatóak hétvégétől, pontosabban a jövő hét elején, azaz jövő hétfőre (04.07.), keddre (03.08.), és talán még szerdára (04.09.) virradóra is -2,-6 fokos fagyok várhatóak az országban!
Ezek a hőmérsékletek már komoly károkat tudnak tenni a kivi, minikivi, káki (datolyaszilva), gránátalma, selyemmirtusz és füge megpattant rügyeiben, kis hajtásokban, akár a teljes termés is tönkremehet, vagy maga a növény is el tud pusztulni, ha már annyira megindult.
DE!
Azért még szűk 1 hét van addig, tehát nehéz pontosan megmondani, hogy melyik hajnalra melyik országrészben milyen mértékű fagyok várhatóak, így erre most nem térek ki részletesen!
A fagyos időszakhoz közeledve majd még pontosítom az előrejelzést!
Most úgy néz ki, hogy szombaton délután, vasárnapra virradó éjszaka zúdul be északról a sarkvidéki hideglevegő.
Eleinte fújni fog a szél, és ameddig lesz szél, addig -1,-2 foknál hidegebb nem lesz.
Utána felhőzet is várható, tehát hatalmas szerencsével akár durvább fagyok nélkül is meg lehetne úszni a jövő hét első felét, de ehhez nagyon össze kell jönnie mindennek, a szél, a felhőzet és a napszak szerencsés kombinációjának.
Ennek van kisebb esélye, tehát úgy készüljetek, hogy vasárnap estétől 2-3 éjszaka károkozó fagyok várhatóak!
Ezért akinél megindultak a kivi, káki (datolyaszilva), gránátalma, füge, selyemmirtusz stb. tövek, (és persze a kajszi és az őszibarack is ide tartozik), duzzadtak, zöldek, rügyek, valamilyen formában védekezni kell a fagykárok ellen.
A például a gránátalma kis zöldes-pirosas rügyei -3 fokon már lefagynak, a káki (datolyaszilva) duzzadt, zöldellni kezdő és zöldellő rügye is lefagy -3 fokban, és a kivi barnás rügyei, kis zöld hajtásai is elfagynak -3 fokban.
A füge zöld, duzzad rügyei egész télen olyanok, mint most, a füge jellemzően később induló növény, ezért a füge esetében csak akkor lehet fagykár, ha a csúcsrügy már bomlik, vagy duzzadnak a kis zöld gyümölcsök, illetve a fagyzugokban, völgyekben szenvedhetnek fagykárt.
Vagy akár a kajszibarack nyíló, kinyílt virágai vagy kis gyümölcsei is lefagyhatnak.
Az indián banán később induló növény, az indián banánok valószínűleg nem fognak fagykárt szenvedni, de aki biztosra akar menni, és kicsi még az oltványa, könnyen be tudja takarni!
A fagyzugokban, sík, lapos fekvésekben -6 fokos minimumhőmérsékletek is lesznek, ezek már 100-os fagykárokat tudnak okozni.
FONTOS ! !
A friss, idei ültetésű kákit, fügét, kivit, gránátalmát, selyemmirtuszt, indián banánt FELTÉTLENÜL TAKARNI KELL, VÉDENI KELL A FAGYTÓL !
Illetve az elmúlt 2 évben ültetett kákit (datolyaszilvát), kivit, gránátalmát, akkor is takarni kell, ha látszólag nincs megindulva ! ! !
Ugyanis ha látszólag nincs is megindulva, de a nedvkeringés már megindult az említett növényekben, melyek komoly fagyban, -4,-6 fokban súlyos szöveti károsodást szenvednek!
Ez a szöveti károsodás oda hat, hogy a fa ágai, törzsei is elfagynak, és tőről hajt ki, extrém esetben ki sem hajt!
Ezért az elmúlt 2 évben ültetett kivi, káki, gránátalma töveket mind meg kell védeni a súlyos fagykártól!
Akinek lehetősége van rá, óvja meg a növényeit a következő módszerekkel:
- a friss ültetésű, 1 méter körüli növények esetében könnyebb ezt megoldani, elég egy hordót rájuk húzni, azt valamilyen hőszigetelő anyaggal (takaró, pléd, hungarocell, kőzetgyapot) beborítani, és világos színű nejlonnal, fóliával letakarni, majd jól lesúlyozni.
- a nejlon azért legyen világos, mert a fekete nejlon, fólia nagyon felmelegszik nappal a napsütésben.
- ha kicsi a növény, akkor karókat kell lebökni, leverni körbe a növény körül és lehet ráhúzni plédet, takarót, kartonpapírral körbetekerni, majd stabilan rögzíteni, lesúlyozni!
- a takarásnál ugye alapfeltétel, hogy a talaj hőjét zárjuk be a takarás alá, azaz a takarásnak zártnak kell lennie!
- ha mécsest teszünk be a takarás alá, akkor kell kicsit, résnyire nyitva hagyni alul, mert a mécses égéséhez kell oxigén!
- arra is figyelni kell, hogy a takarás ne érjen hozzá a rügyekhez, ágakhoz.
Mivel szombaton és vasárnap erős szél lesz, a takarást megfelelően rögzíteni kell, hogy a szél ne döntse fel!
Nyilván a takarást nagy káki (datolyaszilva) fa vagy többéves kivilugas esetében nehéz megcsinálni.
A fiatal, 1-2 éves kivi esetében az is megoldás, ha leszeditek a madzagról, amin felfutott, vagy ha idei ültetés, akkor elveszitek mellőle a bambuszt, óvatosan lefektetitek a földre és betakarjátok szalmával, szénával, vagy tesztek rá plédet, takarót, kartonpapírt és lesúlyozzátok.
Így a talaj hője megvédi a fagykártól.
Még egy fontos dolog:
- az is sokat számít, ha a kivi és a káki (datolyaszilva) fák törzsét betekeritek geotextillel, rongyokkal, kartonpapírral, és rögzítitek rajta stabilan.
- ugyanis a törzsek egy bizonyos vastagságban el tudnak durranni, el tudnak repedni a fagytól.
- ugyanis amikor reggel a felkelő nap rásüt a törzsre, a törzs északi fele még fagyos, a déli felét már melegíti a nap, és a két oldal közötti hőmérsékletkülönbség okán fellépő feszültség kéregrepedést okoz.
- ha a törzseket betekeritek, akkor a kivi és a káki törzse kevésbé fog elrepedni.
- de ez csak a törzsrepedés ellen véd, az ágakon lévő rügyek elfagyását nem akadályozza meg!
A másik megoldás a füstölés, tüzelés, de ehhez tudni kell néhány trükköt és be kell tartani néhány alapvető szabályt:
- a növények köré, természetesen biztonságos távolságba kell tüzet rakni vagy pusztán a talajra vagy vasvödörbe, kisebb hordóba tüzet kell rakni fából.
- a kivilugas alá például kis tüzet kell rakni, hogy a felszálló hő nehogy megperzselje az ágakat, rügyeket!
- DE nagyon fontos, hogy amennyiben ezt vödörben, hordóban csináljátok, a vödör, hordó oldalát az aljánál ki kell lyukasztani egy vagy két 4-5 centis helyen, hogy a tűz levegőt kapjon alulról, magyarul legyen huzat.
- aztán száraz fából tüzet kell rakni, ezt már este érdemes megcsinálni, hogy legyen parázs.
- majd utána éjszaka folyamatosan rakni kell rá, hol fát, hol akár kevés szénát, szalmát, vizes füvet, hogy egyszerre legyen jelen a hő és a füst is.
- egyszerre sok füvet, szalmát nem célszerű rárakni, mert lefolytja a tüzet, a kevés szalma pedig ellobban pillanatok alatt.
- előbb minden kísérletezéssel óvatosan, kicsiben próbáljátok ki!
- sok kisebb tűz hatékonyabb, mint kevés nagy tűz, mivel a hőmérsékleten csak néhány fokot kell emelni, és a kisebb tüzeket könnyebb kezelni.
- ha kis tüzekkel körberakja valaki a kivilugasát vagy a káki (datolyaszilva) fáját és egész éjjel felügyeli, tesz rá fát, akkor egészen biztosan nem lesz fagykára.
A tüzelést addig kell csinálni, amíg a fagy tart, azaz reggel 7-8-ig.
Nyilván ez a füstöléses, tüzeléses módszer a hagyományos gyümölcsök, a kajszibarack, őszibarack esetében is működik.
NAGYON FONTOS!
Arra kérlek benneteket, hogy körültekintően, óvatosan, mindenre gondolva járjatok el a takarásnál és a füstölésnél is.
Érdemes előtte kipróbálni a módszert, kísérletezni a begyújtással, előkészíteni a fát, hozzákészülni a művelethez!
Sokan kérdeztek az öntözéses fagyvédekezéssel kapcsolatban:
- permetezett vízzel való fagyvédekezés lényege az, hogy a fagy teljes időtartama alatt folyamatosan vizet kell juttatni a rügyekre, virágokra, ugyanis az öntözővíz hőjével "melegítjük" az ágakat, rügyeket.
- az öntözővíz 5-10 fokos, azzal adunk hőt a rügyeknek, plusz a víz megfagyása közben is hő szabadul fel, így ez a két tényező segít abban, hogy a kritikus hőmérsékletet ne érjék el a növényi részek.
- ha csak este rápermetezzük, megöntözzük a rügyeket, majd úgy hagyjuk, azzal nem érünk el semmit, mert egyrészt a rügyekre juttatott vékonyka vízréteg pillanatok alatt áthűl és nem ad plusz hőtöbbletet, másrészt a rügyekre ráfagyó víz egész éjjel párolog, ami hőelvonással jár, azaz komolyabb lesz a fagykár.
- ezért egész éjjel kell öntözni, permetezni a vizet a fákra!
- mivel ez a permetezéses megoldás azért nem egyszerű feladat, 6-7 órán keresztül folyamatosan vizet juttatni a növényre, ezért házilag ezt nem javaslom!
Az ország keleti felén hátrébb áll a természet, mint az ország nyugati, délnyugati és déli megyéiben.
A február elég hideg volt keleten, így ott kevésbé vannak megindulva a növények, viszont délen és nyugaton már sokfelé virágzik vagy elvirágzott a kajszi, virágzik az őszibarack, pattannak a rügyek és kis hajtások vannak a kiviken, káki fákon, és a gránátalma rügyei is kezdenek duzzadni és zöldellni.
A még ki nem ültetett, szabadgyökeres vagy konténeres növényeket is be kell tenni zárt helyre, ne maradjanak kint az említett három éjszakára!
A mellékelt képek közül az első képeken a 2 évvel ezelőtti és az idei saját képeink vannak, a többi képeket Ti készítettétek az elmúlt években a takarásaitokról, ötletet adva másoknak, ezért köszönet!
Aki a jövő hétre elkészíti a takarást, tegyetek be képeket a takarásról ide a poszthoz hozzászólásba, hogy ezzel is segítsük egymást!
Mindenkinek sikeres fagyvédekezést kívánok!
